* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 5.89 MB | |
| 2020-04-06 10:22:53 | |
 | |||||||
Nyilvános  470 | 1225 | Rövid leírás | Teljes leírás (86.81 KB) | Cím: Zalaszentbalázs Szerző: Kiss István (1878-1954) Szerz. közl: irta Kiss István Kiadás: Veszprém : Egyházm. Ny., 1935 Sorozat: A Veszprémi egyházmegye multjából/2. Eto: 262.2(439.121Zalaszentbalázs)(091) ; 943.9Zalaszentbalázs ; 908.439.121Zalaszentbalázs Tárgyszó: Zalaszentbalázs ;plébániatörténet ; vallás ; Katolikus Egyház Szakjel: 280 Cutter: K 54 Nyelv: magyar Oldal: 51 p. A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: A VISSZPRIiMI EGYHÁZMUUYE MÚLTJÁBÓL PLÉBÁNIÁK TÖRTÉNETE ZALASZENTBALÁZS IRTA KISS ISTVÁN H. ESPERES, PLÉBÁNOS 1935 EGYHÁZMEGYEI NYOMDA VESZPRÉM Nihil oh<?tat. Antonius Stransz rensor Hfoorrsamis. 950. 1935 Imprimatnr. Wesprimii, die 7-a Mártii a. 1935. f FKUDINANPUS cpiscoptis. ■ * í \'X\\? E jŐSZO. ni 1034-ben ünnepelte 150 Alkalomra a hívek nagy festettek templomukat. Ez az alkalmat és elhatározást, lévő cs a plébánia törtc-zejőtt összegyűjtött anyagot A plébánia-tc nif éves fennállását. E áldozatkészséggel kj évforduló adta meg hogy kezeim köpött netéről már évekkel közreadjam. j Három részt1 kűjöii\'böztethetünk meg törté- l il ü 6 netébcn. Első része kézi végéig, amikor a plébániával együtt aj tította. Második része plébániánk történetének átmeneti korszaka, a XVII. század elejétől 1788-ig, végleges megalakulásáig. Ez idő alatt plébániánkat a hahóti plébánia administrálta. Harmadik része 1788-től, illetve Gazdag Mihály első plébános idejétől napjainkig. E helyen hálás köszönetemet fejezem ki dr. Pfeiffer János szentszéki jegyző, püspöki levéltárosnak fáradhatatlan buzgóságáért, hogv a tart a XVI. század tlörökdulás annyi sok más mi plébániánkat is elpusz- J 4 4 püspöki levéltár felhasználásában szakszerű útbaigazításaival segítségemre volt. Hálás köszönetét mondok dr. Fára Józsefnek, Zalavm. főlevéltárosnak is a vmegyei levéltár felhasználása körül tanúsított fáradozásaiért. 4, ll RÉSZ. | 1 Az ősi plébánia megszűntéig. Plébániánk első 1 ténefi adataink. Csa orszakáról igen gyérek tör-: a XIV. század elejéről van biztos adatunk a zalaszentbalázsi plébániáról < pápai tized lajstromok szerint. Az 1333/35. évek-ből János nevű papját említik c lajstromok, aki 40 széles dénárt fizet pápai adó fejében.1 1448-hól Cicisétől nyugatra fekvő szentbalázsi egyháztól szól egyik oklevelünk.2 Utoljára 1495-ből vau hiteles adatunk. Orsini Orsó, pápai követ, elrendeli a magyar szerdahelyi pálosok bántalmazóinak megidéz.ését Budára. Szentba-: izsról Barnabás plébánost, Szerdahelyről szintén plébánost idézi meg." XIV. század elejétől • diát a XV-ik század végéig, közel két századon 1 eresztől, nyomaira akadunk e plébániának. Azonban történeti és egyéb adatokból joggal következtethetünk arra, hogy e plébánia jóval * több létezett. Az 1256-ban megtartott esztergomi zsinaton F dázs zalavári apát panaszt emelt, hogy Ze-landus veszprémi püspök nemcsak az őt meg-illetö tizedeket foglalta el, hanem több misés- 1 Moh. tipp. Vespr. II. 67. \' I)r. Hékefi: A Balaton környékének egyházai és - -ni ;i középkorban 178. \'■ Mon. Épp. Vespr. I II. a fi papot és káplánt, akik az ö fennhatósága alatt állottak, a törvényes rendelkezések ellenére is folytonosan zaklatja és zavarja. Az apát az ott jelenlevő komári, karosi, koloni, radai, szabari,. rokolyám, pacsai, igrici és rajki plébánosokat vonultatja fel, akik azt vallották, hogy ők és még több társuk mindig a zalai apát joghatósága alatt állottak.1 Ez. okmány Zalaszentbalázs vidékéről több olyan plébániát is felsorol, melyek ma már nincsenek, felsorol sokkal jelentéktelenebb helyeket és Szentbalázst nem említi. Ennek oka, mert Szentbalázs nem volt függésben a zalavári apátságtól. Tehát a szentbalázsi plébánia nem azért nincs a nevek között, mert nem létezett, hanem azért, mert Szeutbalázsról az egész tized a veszprémi káptalant illette. Zalavármegyének volt ugyanis egv kerülete (kés), amely káptalani volt. E kerület Rigyác-kés volt. .Az 1-195. évi rigyác-kési számadáskönyvekből azt olvassuk, hogy e kerület (kés) tizedeit a tizednegyeddel egviitt a káptalan 29 írtért adta bérbe. Az 1 19b. évi számadások végén felsorolják, melyek azok a községek Rigyác-kés-ben, melyekből az egész tized a káptalané. E helységek között említik Zalaszentbalázst is. Zalaszentbalázs kedvező fekvésénél fogva is eléggé jelentős lehetett az. őt környező helységek között. Már a régi okmányok5 szerint Zalaszentbalázs gazdag volt természeti szépségekben. Ez időben több folyó öntözte határait, amelyeken vízimalmok jártak. Ilyenek voltak a Deszich folyó, innét kapta a mai Belsőbocska község <De-szics» nevét. Berzenche folyó, szintén malommal. Valószínű innét van a mai Börzönce község neve. Labanya folyó (ma Lóbánya) a zalaszentbalázs! 1 Dr. Ilf)luh: Z,havin. tört. !. 333. b Zainvm. okmt. I. 603. 7 ne\\ e.< plébánia birtok Sipug erdő (máj Si szágut (ima tnagna Hzia Magyarszerdahejyetj bizonyos «nagy üt>; A község keleti részén a |bo£y). A községen pedig or-húzódott keresztül, érintve és Hallót községet. Ez a adta meg már akkor Zala-szentbalázsnak jele|itő|égét. A fent említett fo-ivóknak, melyek e! vidéket öntözték és szinte regényessé tették, már tsak emlékük maradt fenn, a sipogyi erdő helyén szántóföldek terülnek el, így a vidék képe annak rovására alaposan megváltozott. Egyedül cjsak az üt maradt fenn, amely Nagykanizsától a jZalavölgyén — Szentbalázson vonul keresztül. így érthető az, hogy Zalaszentbalázs már a török világ előtt vásározó hely volt, hogy itt sóraktárak voltak és I. Mátyás király 1459-ben Unvomi Miklós sümegi várnagyot a zalaszent-balázsi sóraktárak kamarásává nevezi ki és javadalmait is meghatározta.7 Nem volna teljes Zalaszcntbalázsról alkotott képünk, ha Zalaszentbalázst környező helységekről, amelyek ma fiókközségei, meg nem emlékeznénk. Magy(írszerdahely a török világ előtt szintén plébánia volt és amint neve is mutatja, vásározó hely. Az. 1500-ik évben Mátyás nevű örökös és választott papja volt a Szentháromság tiszteletére szentelt magyarszerdahelyi templomnak.8 Magvarszerdahelyen már 1323-ban hetivásárokat tartottak. Vásározó hely volt még a XIV. század végén is.8 Ez időben pálos barátok is élnek itt, mint konvent, Tamás testvér priorsága alatt.10 c\' Anjouk okmt. I. 552. 7 Zalavm. okmt. I. 298. q Mon. Épp. Vespr. II. !1 Zalavm. okmt. II. 298 ,n Mon. Épp. Vespr.\' II. 4 8 Ujncpcn, ami ma puszta, szintén volt plébánia. A XV. század végéről Qerardns nevű plébánosát ismerjük.11 Börzönccn az 1753-iki egyházlátogatás jegyzőkönyve szerint már csak a romjait találták egy régi templomnak a régi temetővel együtt.12 Kacorlak 1320-ban csere utján kerül a Kanizsaiak birtokából a laki, másként gcncsi Kacor birtokába111 1514-ben Kacorlak! Kacor Miklós és András elengedik a zalavárj apátnak a 700 forintot, melyért néhai Péter, zalavári apát szüleinek (Kacor Györgynek) Peleskefőt elzálogosította. Az apátság hálából örökös szentmisét vállalt a Kacor családért.11 Pölöskcfön a zalavári apátságnak vannak birtokai. Az apátságtól Pelesketö helységet a peleskeiek (Ördögök) 1354-ben bérbe veszik.15 Rohonc apát visszaköveteli Pölöskefőt, mint apáti birtokot.16 Bocskában (Deszics) szintén a zalavári apátságnak vanna birtokai. 1300 febr. lb-ám kelt adománylevél értelmében János mester I leszics-ben levő kúriáját és a folyón Ievő malmát szőlőhegyekkel együtt, amely szent Márton egyházának adományoztatok, szintén megerősíti és egyházának adományozza.17 Különben e helyen vár is volt és templom, amelyeknek romjai még a XVIII. század közepén is láthatók voltak.1R A török világ előtt még Zalaszcnibalázsról is megemlékezik néhánv oklevél, nagyobbára birtokügyekkel kapcsolatban. Médcrvári Lőrinc ná- 11 U. o. 15 Znlavni. okmt. 1753. 1:5 Anjouk okmt. t. 55. 11 Pannonhalmi okit. XV. Pannonhalmi okit. VIP U. o. 17 Zalavm. okml. I. 603. Ií! Conscr. ml. rom. Zalad. 1753. dór 1 1 dd-ben a jzahivári konveutet küldi ki, hogy Istóci Aulait iktassa Inc szentbalázsi birtokába, melyet per utján! niiertj Szentbalázsi Zclc Istvántól és Rajki LászlótóljjJM 1513-ban Zele Andrásnak 1 adózó jobbágy portája van Szentbalázson cs Kisfaludon. Említik még 1459-ben és 1478-ban, mint vásáros és iókamarai li cl vet.20 Török világ. i t ■ A XVI. század I második felében rohamosan közeledett a török veszedelem Zalamegve felé. 1556-ban Ali budai pasa már Szigetvárt fogta ostrom alá. A magyarok minden tőlük telhetőt elkövettek a veszedelem elhárítására, mert jól tudták, hogy Szigetvártól függ Somogy- és\' Zala sorsa.-1 A török veszedelmet azonban feltartóztatni nem lehetett. 31 évvel később már Zala-szentbalázs határában Kacorlak község alatt áll a török. Igaz, hogy Zrínyi György szétveri a Szigetvár felé igyekvő török sereget: 2000 török fejjel, 1300 fogollyal és a törököktől összerabolt zsákmánnyal tért vissza Kanizsa várába.22 1600. okt. 22-én 43 napi kemény ostrom után Kanizsa kapitulálni kénytelen a török sereg előtt. Ezzel a városra és környékére teljes súlyával rászakadt a pogány uralom. A rablás, fosztogatás napirenden voltak. Mit rabolhatott a török hosszú (90 év) uralma alatt, abból is látszik, hogy 1663. szept. havában Kanizsa várából a törökök 18 szekér drágaságot 6 millió forint értékben indítottak útnak Konstantinápoly felé. ™ Zalavm. okit. II. 258. Csánki I).: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában, Iíl.| KM. -1 Szilágyi: Magyar nemz. tört. V. 331. -- Karbarits: Nagykanizsa 10. 10 Ezt azonban Zrínyi Miklós egy éjszakai rajtaütéssel visszaragadta a töröktől. Sokat szenvedett Kanizsa és vidéke a török uralom első évtizedeiben Bocskai István felkelő csapataitól is, akik török pártfogás mellett l)u-nántnlt is hatalmukban tartották. Ezek százával hozták az . elrablóit magyar fiukat, templomi kegyszereket a kanizsai várba, hogy a töröknek eladják.-3 Kanizsa elfoglalásával az egész Zala völgye, így a zalaszentbalázsi plébánia is, török uralom alá került. A törökök még Habóton túl is mindent feldúltak, a népeket a kanizsai várhoz munkára hajtották, a templomokat lerombolták és alkalmas anyagát a vár erődítésére felhasználták.-1 Az egykori magas mezőgazdasági kultúra eltűnt. Az emberek kipusztulását követte a talaj vadonná változása. Kopár és magányos vidékké lett a Balatontól délre és keletre fekvő Dunántúl is. Ez a reménytelen pusztaság már a megszállás első századában kialakult.-5 Kanizsától föl Ciciséig csupa nád és vadvizek, Pölöskefő és Cicise között még a közel múltban is nagy mocsaras nádas húzódott, csak az út maradt meg Kanizsától a Zala völgyön keresztül, amelyen a törökök végig dúlták az egész Zala völgvét. Hogy mennyi embert hajthattak cl a török uralom alatt rabként sáncmunkára, mutatják azok a számadatok, amelyek az egyes községek lakosait jelentik. Még 150 évre a török uralom után is, egy 17-18-ból származó összeírás szerint, Zala-szentbalázson II család, Kacorlakon 18 család, Pölöskefön 10 család, Magvarszerdahelven 22 =:’ IJ. o. 2i Veszpn\'mi püspöki Ivt. Actn Parocli. V.-A.-Dinc. Kanizsa ab initio arrhivi ustpir 1770. fasc. V. Asztalos PHö: Magvar nemz. tört. 271. 11 család, Bocskábaü 15 család, Börzöncén 6 család lakott.-"\' | A török uralom\'aliitt a plébánia összes templomai elpusztultak jvagv romokban hevertek. A hitélet ezzel jó időre megszűnt. Egv tanúvallomásból tudjuk, hogy kém Hahóton, sem Zala-S7entbalázson nem volt\' templom a XVII. század elejéig. Majdnem pontosan megtudjuk állapítani az időpontot is, amtjddig a plébánia szünetelt. 1753-ban kelt á tanúvallomás és az egyik hiteltérdemlő tanú azt vallja, hogy kb. 30 esztendőkkel ezelőtt egy templom sem volt a plébániában.-7 Hitélet a török világban. A török elnyomatás előtt már a reformáció i\' nagyban hozzájárult a plébániák elárvulásához és a hitélet süllyedéséhez. Igen sok pap megnősült. Amikor Oláh Miklós esztergomi érsek tartományi zsinatot tartott, 11Q megidézett plébános közül csak egv volt ugyan határozottan lutheránus, de sajnos, nagyobb részük nős volt. A kirendelt zsinati bíróság sem elitélni, sem elismerni nem merte a papi házasságot. Az asszonyaikhoz feltétlenül ragaszkodtak mindnyájan. Mik or erőszakolták őket, otthagyták inkább plébániájukat. Ez időben pl. 28 község közül 20 volt lelkész nélkül. A plébániák tömegesen árvul-tak el a papi házasság körüli viszály miatt;-8 Emiatt is a katholikusok nagv szükségben és él-hagyatottságban éltek. A ferencrendi szerzetesek, néhány világi pap éltek itt-ott közöttük. Kénytelenek voltak tehát licentiatusokkal megelégedni. Zalavm. Ivt. VIII. Í73S. U. o. Szilágyi: Magyar tiemz. tört. V. 2 17. Dr. Karácsonyi: Magvarorsz. egyházi. 132. 12 Ezek oly nős világi emberek voltak, akik a népet vasárnap összegyűjtötték, nekik az evangéliumot felolvasták, velük énekeltek s ami fő, felhatalmazásuk (licentiájuk) volt a püspöktől a keresz-telésrc, esketcsrc és temetésre.-!l Ezeket a törökök "félpapok\'-nak\' nevezték. Ténykedés közben fekete bőrtalárt és karinget viseltek. Noha, mint világiak, mellékes foglalkozást is űztek, nagyob-bára ép oly nyomorban éltek, mint a plébánosok, kiknek sokszor betevő falatjuk is hiányzottá’’0 ilyen volt a hitélet Hahőton és a mi plébániánkban is. Franciskánusok és licentiatusok tartották fenn a hitéletet. Erre vonatkozólag Icköz-löm azt a tanúvallomást, amelyet 175\'3-ban Pa-tlányi Biró Márton veszprémi püspöktől kiküldéitt bizottság előtt tett Hahódon Korad György, alsó-hahóti lakos. Akkoriban a hahóti apát és hahóti plébános között viszálykodás támadt bizonyos birtokok miatt. Ezt vizsgálta ki a bizottság. Korad György alsóba lm ti lakos,- ó\'2 éves, vallja: «Tud ja a tanú nyilván, hogy előbbi fclsö-liahóti plébános uralnék, kik előtt még cgv néhány ■hahóii liccntialusnkról is rmtekezik, azok után pedig néhai Tiszt. Szemeredi István és ennek halálával Henyeli József gondviselések alá bízott népet kereszténvi tudománvra és isteni parancsolatok megtartására híven tanították és ha betegségük miatt hivataluknak eleget nem tehettek, maguk mellett barátkáplánokut tavioí1"h és azok által plébániájukat nd minisztráliatfák. Azt is tudja a tanú, hogy a hahóti apáturaságok- i nak semminemű jószágát hatalmasan el nem vették cs nem bírták, hanem a mostani felsőha-hóti apát űr, Csáki János uram, kezdett háborgatást tenni s a plébániát a paphegyi és bánom-hegyi divertieulumról (dűlő) esztendőnként já- Or. Acsádi: Budavár vissza főid. 250. 13 mucin hegyvámlásn; melyet annak előtt tiram s ennek lialá nistenió szen(Inszlói késen bírták Előbb nemhogy erszényét néhány garasa sem hahóíi templomot c k jficszedésében háborgatni, e fen tirt Szemeredi István hahóit plébániát admi- i va tiszt. P. Franciskánnsok bé-irt néhai Szemeredi István töltötte volna, de talán egy máradt, mivel ö kezdette a itteni. Tudja azt is a tanú, hogy mostani felsőliahóti plébános Tóth Miklós uram maga plébánosi hivatalát gyorsan és híven végbe viszi és keresztényi életre a népet igazgatja és mint lelkiatya tanítja. Tudja azt is a tanú nyilván, hogy a paphegyi és bánomhegyi divertikulumok még szőlővel be nem is voltak ültetve, általában «Pap-gesz1enyés>\'-nek neveztettek és plébániához tartozandó fundusnak tartattak emberemlékezettől fogva, amint hogy még Szemerédi előtt is a licen-tiatnsok gesztenyése lévén, mint sajátjukat bírták, melyeket azután többször irt Szemerédi István uram szőlőkért adott el. Kikhez senki semmi közit sem tartotta a plébánosokon kívül, hanem csak nem rég mostani apát uram kezdette háborgatni azon szőlők bírásában Tóth Miklós uramat, annak előtte pedig gyakran irt Szemerédi István, szentlászlói franciskánusok, mint ad-ministratorok, Hényeli József plébános uramék békeségesen bírták. Amidőn jeUebbirt Szemerédi István hnhóti plébánossá lett, egy templom se volt a plébániában ezelőtt ccn. 30 esztendőkkel. S őke/rne kezdette építtetni a járabeliek által a hahód templomot s meg is jödette. Étinek halála után P. Donatus bucsúszentlászlói franciskanus, mint adminisztátor megfestette és ki is fejé-rítette.""1 i 11 11 Veszprémi püspöki jlvt. Acta Parocli. V.-A.-Diac. k\'anisa ah iuitio arcliivi uteque 1770. fasc. V. i :. í A mi szemszögünkből nézve szinte csak missziós terület volt e két plébánia és a távolságok, — a filialisok szétszórtsága miatt csak a legszükségesebbet tudták végezni. II. RÉSZ. Átmeneti időszak. 1 óüt), április 13-án, 90 évi szenvedés után, Kanizsa felszabadult a török iga alól. Ezzel együtt felszabadult az egész vidék. Kanizsa plébániáját még ez évben visszaállítják és vezetését átveszik a jezsuita misszionáriusoké12 A sok plébánia közül, melyek a török világ előtt Kanizsa vidékén virágoztak, a halióti plébánia alakult meg újra. Magyarszerdahelv kolostorával és plébániájával, Bocska-Deszics várával, Börzönce templomával, Zalaszentbalázs plébániájával és templomával a török dulásnak váltak áldozataivá. Pap kevés volt, az elpusztult plébániákat anyagi okok és paphiánv miatt sem lehetcit újra visszaállítani. Ez a restauráció Mária Terézia uralkodására várt, aki uj püspökségeket szervezett és a plébániák újra felállítását is hatalmas lépésekkel vitte előbbre. Hervadhatatlan érdemei vaunak ebben Padányi Biró Márton veszprémi püspöknek, akit az isteni gondviselés állított a veszprémi egyházmegye élére akkor, amikor a hitújítás és a törökdulás okozta károkat kellett helyrehozni és e nagy egyházmegye hitéletét kellett megszervezni. Kanizsa vidékén a halióti plébániát állították újra vissza. Ez körülbelül az 1730. évre esik. Ehhez a plébániához csatolták Hallottól—Ma-gyarszerdahelyig mindama községeket, amelyek- 12 Nagykanizsai róni. kát. plébánia Ivt. Protocolla antiqiia. 15 ben a plébániák megszűntek. Az 1743. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv töredéke őrizte meg a halióti plébániához csatolt, fiókosított községek neveit. A latin eredeti szöveget fordításban szó-szerint adjuk, mint|fontos okmányt. «Ebben a plébániában (Hahót!) egy plébános nagyon nehezen tesz eleget a fiókközségek szétszórtsága és távolsága miatt. F/sö fiókközség Zaiaszentbalázs, az anyaegyháztól egy órányira. Temploma a toronnyal együtt szilárd anyagból épült a hívek költségén szent Balázs püspök és vértana tiszteletére. Tőkéje nincs. Másik fiókközség Pölöskefö az anyaegyháztól egy órányira, temploma szilárd anyagból épült szent Lukács evangélista tiszteletére. Jövedelme nincs. > Ismét másik fiókközsége Kacorlak az anyaegyháztól másfélóra járásnyira, temploma szilárd anyagból épült szent Anna tiszteletére. Van 90 frt. tőkéje. Fiókközsége még Szert! ah el y két óra járásnyira az anyaegyháztól, temploma szilárd anyagból épült Pálini Inkev költségén, Szent István magyar király tiszteletére. A templomot Inkey uraság nagylelkűségéből és pártfogásából tartják fönn. Ismét másik fiökközsége fíocska az anyaegyháztól két óra járásnyira, ahol templom nincs. Azután fiökközsége Börzönce az anyaegyháztól másfélóra járásnyira, ebben a községben sincs templom, de a hegyen szent Lőrinc tiszteletére épült kápolnát találunk. A1ég két puszta (Dusnok, Kürtös) tartozik-e plébániához, de ezek csak néhány házból állanak. Ez a plébánia annyira terjedelmes és szétszórt, hogy egy plébános serénysége igen nehezen tud eleget iTetini. Nyolc községe van 4b ir> ugyanis és két terjedelmes pusztája, öt temploma, azért szét kellene választani, amint már egyszer szét volt osztva és a két plébániát rendezni kellene, mert most a plébánosnak ugyanazok a nehézségei, mint a licentiatusoké voltaké\'3 Tehát az illetékes körök már az első évtizedben látták, hogy a szentbalázsi plébánia fióko-sítása mostani községeivel együtt nem célszerű és vissza kell állítani e plébániát és rendezni kell. A nemesapáti plébános felterjesztésére Biró Márton veszprémi püspök ezt Írja 1756-ban nagyprépostjának : «A hahóti és zalaszentbalázsi plébániák nem különb-különb, hanem csak egy plébániának kon-skribáltattak. Kegyelmed annak a földnek csinját-binját jobban tudván igen jó! esne, ha (lismem-brálni lehetne, mert így mind szegény plébánosnak igen terhes, mind pedig a keresztény híveknek, kiknek annyifelé és oly messzire kői 1 menni, igen nehéz és alkalmatlan.31 Ebben az időben már tervezik a szentbalázsi lakósok a zalaszentbalázsi plébánia visszaállítását. Bedö György, akkori nemesapáti plébános leveléből még c plébánia adminisztrációjáról is érdekes adatot tudunk meg. Bizonyos időközökben Zalaszentbalá-zson is lakott a hahóti plébános és véleménye szerint a zalaszentbalázsi plébánia még a mostani körülmények között is el tudja tartani plébánosát. Szabad legyen - - Írja — azért azt a konklúziót levonnom, hogy épen nem vétkezik a hahóti plébános, ha plébániájának könnyebb ad-ministrációja miatt néha Szentbalázson lakik. Azonkívül úgy hallatszik, hogy a földcsurak és a szentbalázsi lakosok a templomról, a p/ébánia- Veszprémi püspöki Ivt. Acta et Fragm. Vis. Can. 1743. fasc. I. :u Veszprémi püspöki Ivt. Pmt. Eppale a. 1756— 1757. T-XV. p. . 17 {múlásról, az építésről és a hozzátartozó mellék-é pH tetejű öl igen kedvezően nyilatkoznak,35 17!3-tól hosszú időnek kellett eltelnie, amig a sok terveztetésből valóság lett. Ezek az óhajok és terveztetések egy időre elhallgattak. Negyven év múltán, 1784-ben, már komoly formában van szó a zalaszenibalázsi önálló plébániáról. Ez évben ugyanis egv küldöttség szállt ki Zala-szentbalázsra, hogy az ideiglenesen anyaegyháznak minősített Zalaszentbalázson egyetértésben a földestirral megszervezzék a plébániát és megépítsék a lakást. Ez alkalommal nem jutottak dűlőre. Sknblics László birtokos felajánlotta, hogy a plébániaház telkét birtokából kihasíthassák. Foki, a Porosznyák árvák gondnoka semmiféle dologba sem ment bele, Inkey Boldizsár pedig személyes megjelenés helyett egy iratot küldött a bizottsághoz. Pedig már a plébániaház tervrajzát is elkészíttették, 2130 pengőbe került volna a melléképületekkel együtt, azonkívül a füvek is kötelezték magukat, hogy az építkezéseknél szükséges munkát, valamint a plébánia földek megmunkálását vállalják.3fi Még ugyanez évben Inkey Boldizsár kegyúr, ’ 1784. május 24-én Zala vm. közgyűlésén a következő indítványt terjeszti elő: «Ugy Szentbalázson, mint Szerdahelyen elég tágas templomok épültek a hívek befogadására. Továbbá Szentbalázson már régi időktől fogva nem sok hiányzik a plébánia birtokból, hogy( az egész telekre kiegészíthető legyen. Szerdahelyen a káplán és Szeht-halázson a plébános \\ meg tud élni, mert ha a gyónók számát Szentbalázson, Szerdahelyen, Kacorlakon, Börzöncén, Pölöskefejen és Dusnakon összeírjuk, mely filialisok Szentbalázstól csak kb. félórára vannak, számítjuk a stólajövjedelfnet fW í M U. o. :u; Zalavm. Ivt. tjnbj A. 1784. 18 más egyéb jövödelmeket a hívektől, bőségesen elég Szentbalázson a plébános mellett egy káplán eltartására annál is inkább, mert Szerda-helyen nincsenek uraságok, akiktől nem hogy az ellátásra, de még egy káplán részére építendő lakásra sincs hely, sem földje nem volna... Hogy pedig a hahóti plébánia annál előkelőbb és Pö-jöskefej nélkül is még inkább virágzóbbá válna, hogyha a hahóíi apátság, melynek jövedelme nem haladja meg az 500 forintot, a plébániához esa-toltatnék és ezt Aáélt. Festetics, aki úgy a plébániának, mint az apátságnak adományozója, e két javadalmat egybekötné és ezt egy szerzetesnek, aki alkalmas a pastorációra, adományozhatná. Ily módon lehetne ésszerűen és helyesen rendezni e két plébániát és a szerdahelyi káplán-ságot.87 Ugyanez az Inkev Boldizsár egy másik tervezetet nyújt be megyéspüspök úrhoz 1788-ban. E szerint a két Hahót és Szentbalázs maradnának egyben. Pölöskefej, Kacorlak, Szerdahely, Kisbörzönce és Bocska másik plébános alá tartoznék. A plébánia pedig Kacorlak községben legyen. {(Már minden alkalmatossága, agy mint háza, pajtája, istálója készen vagyon Kacorlakon.» Már a következői évre plébánost kér és felajálja hozzájárulását eltartásához. «Ha ezen újonnan behelyezett tisztelendő plébános úr akármely szegény káplán legyen, hogy annyival is inkább könnyebben fundamentumot tehessen, magam 15 kőből gabonát, egv istálómbnl való tehenet, egr kocsit, két lovacskát is fogok neki adni. És jóllehet a praeseutatiót omni iure magamnak és utódaimnak fentartom, de ezen első plébánosnak választását Excell.-nak submittálom, méltóztassék olyat választani és rendelni, aki az iigvefogvott Znlnvm. Ivt. sah A. 178 1. 19 ncpnck gyámolításá nemes nraméknak A következő gyéspüspök még ra,! nékem és azon becsületes Coütentornára lehessen.))38 l]785. évben a veszprémi me-niindig csak azt véleményezi, hogy Za/aszcntba/ázson plébánia felállítása szükséges, mert itt 807 kath. lélek van és Hahóttól egy órajárásnyira fekszik. Szerdahelyre helyi káp-lánság szükséges, mert a két hozzácsatolt fiókközséggel egviitt 997 kát. lelket számlálna és a hahóti anyaegyháztól két órajárásnyira van.39 Ezzel lezárni a zalaszentbalázsi plébánia második korszaka. Hitélet, A hahóti plébánia újraéledésével és a mi plébániánknak hozzácsatolásával fokozottabb mértékben indul meg a vallásos élet. A fiókközségekben új templomok épülnek vagy a régieket, amelyek romokban hevertek, újraépítik. Már az 1743. évi Can. Visitatio töredéke megemlíti, hogy Zalaszentbalázson Szí. Balázs püspök és vértana tiszteletére szilárd anyagból épült templom van.40 Az 1778. évi Can. Visitatio szerint van Zalaszentbalázsnak egv temploma, mely 1730-ban épült Urunk színe változásának tiszteletére a hívek költségén." A mostani templomot pedig Palini Inkey Boldizsár építtette 1783-ban a Bo/dogságos Szűz mennybemenetele tiszteletére ,42 ! Templomok voltak még: Magyarszerdahc-lyen, már 1752-ben, igaz, hogy csak fából. Ka- Veszprémi püspöki lvt. Acta Parocli. V.-A.-Diac. Kanisa ah initio archivi usque ad 1770. S!l Zalavm. lvt. opus. eppi. 1785. Veszprémi püspöki lvt. Acta et Fragm. Vis. Can. 1743. fasc. I. § « U. o. Can. V#it. 1778. 13 Zalavm. lvt, <ji A. n. 6. Te 2(1 cmlakon már 1740. körül szinten fából. Ez utóbbiról az 1778-iki Can. Visitatio azt írja, hogy teljesen rossz és be kellett zárni. Pölőskcf őriek szintén már 1743-ban volt fából épült temploma. Tehát ezek ideiglenesek voltak, hogy a hívók lelki szükségletét kielégíthessék. Azonban mind eme községekben ez ideiglenes templomok pusztulása után téglából építettek templomokat. A pap-hiány miatt nem kaphatott mindig szentmisét a templomokkal rendelkező község. Az 1778-iki Can. Visitatio szerint a filiális községekben a plébános sorrend szerint végzi az istentiszteletet, kivéve az újhold vasárnapot, melyet mindig az anyaegyházban tartanak. Eszerint Zalaszentba-lázson, mint fiókközségben minden 2-ik vasárnap volt szentmise, kivéve, ha újholdra esett a vasárnap. Gondoskodva van a többi filiálisokban is, hogy a betegeknek a szentség kiszolgáltassék és a temetések elvégeztessenek. Az 1816. máj. 11-én kelt Can. Visitatio már egész részletesen leírja az istentisztelet sorrendjét és tartását. Téli időben minden iinnep-és vasárnap már régi idő óta 10 órakor szentmise, utána szentbeszéd. Délután 3 órakor hittan. Ezenkívül még katekézis van adventi és nagyböjti időben. 16 éves koráig mindenki köteles a plébánostól kijelölt időben a katekézisen megjelenni. A hívek különösen az adventi és nagyböjti időben szokták végezni széntgyónásukat és áldozásukat, amikor mindenki eleget tesz az egyház parancsának. A lelkipásztor a hívek gyónását karingben és 1 stólával hallgatja, mint Hahóton. A legméltósá-gosabb Oltáriszentséget a hívek imádására kiteszik minden újhold vasárnap, 40 napi imádásra, a monstraneiában, a litániák alkalmával a cibo-riumban. Szertartásokat a római—veszprémi szer- Veszprémi püspöki Ivt. Canoniea Visitatio Arclii--tiac. Zalad. a. 1778. 21 tartós szerint végzik. Más egyéb magánájtatosság, vagy könyörgés nincsen, kivéve a keresztjáró-napokat és nepomnki szt. János ünnepét, amikor reggel 7 é>rakor szentmise van, miután a nép semmiféle ájtatosságra vagy fogadalomra nincs kötelezve. Nyilvános szentségimádás napja március 10-én reggel 6 órától este fi óráig. Hétköznapokon szentmise a plébániaiak hiánya miatt csak némelykor van és az is hol korábban, hol később, de szombati napokon és ünnepek vigíliáján a kántortanító az iskolás gyermekekkel litániát tart. Más különleges ájtatos-ságok, könyörgések vagy szertartások nincsenek. Az előirt reggeli, déli és esti harangszó az Őrangyalára pontosan megtartatik.N Az istentisztelet végzésében és a hitoktatásban részivctlek a kántortanítók is. Azonban képzettségük, nyomorúságos lakásuk és jövedelmük miatt nem nagyon buzgólkodtak. 1775-ben Zala-szenthalázson Balogh János a kántortanító, aki Börzönce és Bocska községeket is adminisztrálja. Mindkét nembeli katolikus tanulók száma 10. Tanítja az Írást, olvasást, vasárnap katekizmust is. A számtant csak közepesen tudja, azért a tanítványait erre nem is tanítja.15 Az iskola épülete fából, dűlőiéiben.\' Van benne két szoba, egy kamara, egv istálló.40 Megjegyzi az 17,78-iki Cári. Visitatio, hogy a valóságban nincs isi tanító e községben (Zala-szentbalázs). Úgy látszik, hogy csak ideiglenesek voltak e tanítók, amint Börzönce községben is, amig a rendes iskoüaj és lakás meg nem épült. Sokat tehát alig lehetett tőlük várni. Különben 11 11 Veszprémi piiHpö Zalrul. a. 1778. | Zalnvm. Ivt. (jonít. prov. 1775. Veszprémi pi cliae. Zalnd. a. 1778. il i lvt. Can. Visitatio Archkliac. ov. 1775. spőki lvt. Can. Visitatio Archi- Lu 22 is az. egész plébániában hosszú időn ál összesen három tanító volt. A kacorlalci birtokosság nevében Petrics József 1829-ben tanítót kér és azt írja, hogy eddig ott még nem volt tanító. Az elpusztult kacorlaki templom pénzét (129 frt), amelyet a polgároktól úgyis bajos volna behajtani, e célra lehetne fordítani.17 Az 1753-iki összeírásban így jellemzik e plébánia híveit: A nép elég vallásos, templomba járó. Két hibája van:- a káromkodás, ezért a biró büntesse és tegyen jelentést a plébánosnak. A böjt megszegése. Más hibák, mint részegeskedés, bübájosság, babona, esküdözések, nem fordulnak el. Hitükben eléggé jártasak.18 111. RÉSZ. 1788-tól napjainkig. 1788. év június, havában hivatalosan megalakul a zalaszentbalázsi plébánia Rörzönce és Pölöskefö fiókközségekkel, a magyarszerdahelyi helyi káplánság 1803. máj. 10-én Borska és Kacorlak fiókközségekkel.i:i A plébánia betöltése 1789. július 5-én történt, amikor Gazdag Mihály, volt pápai káplán, első plébános, elnyeri a zala-szcntbalázsi plébániát.\'10 Született 175b. november 20-án. Pappá szentelték 1782. szeptember 1-én. Meghalt Hajmáskéren 1812. május 25-én. Az új plébános csak 1790. uov. 9-ig volt Zala-szentbalázsom. Gyors távozásának több oka volt. 17 Veszprémi püspöki Ivt. Acta Pnrocli. V.-A.-Diac. Kanisa 1821 — 183$. fasc. XXXVIII. 18 Zalavm. Ivt. conscr. eccl. 1753. in Veszprémi püspöki Ivt. Acta Parodi. V.-A.-l)iac. Kanisa ab initio archivi usque ad 1770. fasc. V. U. o. Acta Parocli. V.-A.-Diac. Kanisa 1781 — 17%. fasc. IX. 23 Az egészsége se vólt teljesen rendben és így nem bírta c terjedelmes, hat községből álló plébániának terheit. Ugyanis Magyarszerdahelyen a helyi káplánság felállítása csak papíron történt meg, mert sok huza-vona után — amint alább látni fogjuk — végleg Zalaszejntbalázshoz csatolták. Fő oka pedig a lakás hiánya. Az új plébános részére ideiglenesen az özv. Balogh-féle zsellér-lakást vették ki évi 30 írtért.51 Török Ferenc hahóti plébános, az egyházmegyei főhatóság parancsára megtekinti az ideiglenes lakást, amely a plébánia telkén állott és jelenti, hogy lakásra teljesen alkalmatlan. A ház düledező félben, egyetlen sötét szobája van, a cselédség részére nincs szoba. ígérik jókarba helyezését, de kétséges kibirja-e. ígérik az új ház megépítését is, de a mostani körül- \' mények között véghezvinni nagyon nehéz. Mert az anyag is csak Ígéretekben van meg.52 Igv érthető, hogy Gazdag Mihály plébános innét elkívánkozott. Pedig már 1788. június 21-én kelt szerződésben kötelezték magukat a plébánia községei, hogy a ház felépítéséhez úgy kézi-, mint igásnapszámot, az épülethez zsuppot adnak, amennyi szükséges. E szerződést a következő községi birák írták alá két-két esküttel: Szent-balázsról Magyar Benedek, Börzöncéről Tóth György, Magyarszerdahelyről Németh Mihály, Bocskáról Molnár Péter, Kacorlakról Hegedűs György.51 1808. ápri 12-én Kolossváry kerületi esperes még csak a fa megvásárlását s a hahóti plébánosnak Inkey Jánossal ez.iigvben folytatott ”ii j érni pijsptiki Ivt. Acta Paroch. V.-A.-Diac. ifasc. IX. Paroch. V.-A.-Diac. Kanisa 1801 — Veszprémi pijispij Kanisa 1781 —1700. \' v~’ U. o. Acta 181(1. fasc. XVIII. Zalavm. Ivt. Pajoch. nov. XI. 2 1 tárgyalását jelenti/\'1 Az 1810. cvhen kelt egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint még mindig nem épült meg a plébánia-ház. E szerint «a plébánia-ház felépítésére Inkey János kezébe 1211 frt-ot fizettek le. Ebből elköltötték az építietfára 105 frtot, mészre 80 frtot bankókban. Inkey János kamarás kezén levő többi összeg a pénz romlása miatt 404 írtra esett le, de kötelezte magát, hogy ebből és a Vallásalapból kiutalandó összegből megfelelő plébánia házat épít szilárd anyagból a templom szomszédságában. Két szobát a plébános részére és egvet a házbeliek részére. Átengedi telkét a plébánia-ház részére, gondoskodik fenntartásáról, ha a hívők a megfelelő munkát megadják, de azon feltétel alatt, ha a kegyúri jog az. övé lesz és Magvarszerdahelvet fiókközségeivel együtt Zalaszentbalázshoz csatolják. Továbbá a zalaszentbalázsi plébános gondoskodik arról, hogy káplánja vasár- és ünnepnapon misét tn on d jón M a gv a rs ze r d a h e 1 y e n. ’’ ■\' Itt meg kell emlékeznünk arról, miért nem alakult meg a magyarszerdahelyi helyi kápláu-ság, hogy a következőkben ne kelljen külön magyarázatokkal szolgálnunk. A plébániák szabályozásakor 1804. május 10-én Magyarszerdahclycn a helyi káplánság felállítását kimondták.r"; Ebből azonban semmi sem lett, több oknál fogva. Forintos János kapornaki plébános felterjesztéséből tudjuk, hogy e célra már régebben kiutalt 1408 frt devalváció folytán mindig kevesebb lett. Másik ok: Inkey János kegyur késleltette sőt erőszakkal megakadályozta a szerdahelyi plébánia-ház építését. Megtagadta ",l Veszprémi püspöki Ivt. Acta Pnrocli. V.-A.-Diac. Knnisa 1801- 1810. fase. XVIII. Veszprémi püspöki lvt. Acta Paroeli. V.-A.-Piac. Kanisa 1801 1810. fasc. XVIII. snb A. n. fi. U. o. Acta Paroch. V.-A.-Diac. Kanisa F. V. 25 a telket a plébánia kijelölésekor, a munkásokat, akik önként jelentkeztek az épület munkálataira, munkájukban megakadályozta, mert Magyarszer-dahelyet, mint fiókközséget, Szentbalázslioz akarja csatolni, ahol biztosabb a plébános megélhetése és a tervbe vett két plébánia lakás helyett egyet kell építeni a meglevő pénzből. Ez a terv helyeselhető annyival is inkább, mert Magyarszerda-helynek csak fából épült temploma van és helyesebbnek gondolom én is — írja Forintos —, ha itt nem lesz plébánia, mert két részre osztva a szentbalázsi plébániára szomorú jövő vár/\'7 A magyarszerdahelyi lakósok nem nyugodtak meg ilyesféle dolgokban. Ők plébániát akartak. Mikor tehát látták, hogy földesuruk is ellenük fordul, egyenesen a megvésfőpásztorhoz fordulnak ügyükben és kérik a plébánia felállítását. Érdemes a magyarszerdahelyiek folyamodványát szószerint közölni: «Méltóságos Püspökünk, nékiink szegény szolgáinak főlelkipásztora! ■ Mély alázatossággal folyamodunk kegyességéhez Méltóságának avégett t. i.,*\'hogy már számos esztendőktől fogva tápl ál tatunk azon reménységgel, hogy helységünkbe rendelendő lelki-pásztorral megvigasztajtatunk, de mind ez óráig a sok utána való fáradságunk, költségünk és ipar-kodásaink mind haszontalanok voltak. Minthogy pediglen könyörgésünkre őfelséges Consilium azon megnevezendő; lelkipásztorunk részére fölépítendő háznak helyreállítására méltóztatott egy néhány száz forintokat resolváltatni, ügy szintén helységünkben levő hiráktól számvétetett és onnéndig már mintegy ÓOO egv néhány forént, amely ugyan járandó lett volna a szegénységnek katonatartás kifijzeteséjte, ezt -is önként, a jö- Parocli. V.-A.-Diac. r\'7 Veszprémi (iiis| = t 1SUI -181(1. f; ökífi Ivt. Acta se. íxxvm. vendöbcli boldogságukat tekintvén, ugyanazon megnevezett háznak fölállítására buzgón föláldozták azt tekintvén közönségesen, hogy azon summát azon fölséges Consilimtól nyert summához tevén és tisztességesebb alkalmatosságot rendelhetünk a mi lelkipásztorunknak, annak okáért könyörgüul. nagy alázatossággal Mélt. Püspökünk, mint lelkipásztorunknak kegyes színe előtt, hogy vegye tekintetbe a többi pásztorokhoz való legmesszebb való létünket és sok szegén ruhá-talan buzgó keresztényeket, amelyek főképen esedeznek Méltóságának kegyességéért, hogy vegye szívébe ezen buzgó könyörgéséket, hogy egy lelkipásztort méltóztassék rendelni, amely mind magunkat, mind gyermekeinket a keresztényi igazságra, mind az isteni félelemre vezéreljen bennünket, amely kegyességéért, amidőn tovább is esedeznénk szentséges kezei csókolásában ajál-ván magunkat, a mindenható Isten előtt pediglen Méltóságának szerencsés és hosszas életéért ese-zök vagyunk. Méltóságos Püspökünk, mint főleltupászto-rnnknak. szegén • fej hajtó szolgái Szerdahely lakosok közönségesen. Szerdahelv ó-ik febfttár 1 8 ló. d-s Hiába volt a magyarszerdahelyiek kérelme. Ugyanezen évben az egyházlátogatási jegyzőkönyv Zalaszentbalázs fiókközségei közé sorozza. Ezzel belátható időn belül nem is remélhet önálló káplánságot. Minden 3-ik vasárnap szentmisét kap és Magyarszerdahely egvelőre megnyugszik. Nem nyugodtak azonban a hahóti plébánosok Zalaszentbalázsnak és fiókközségeinek elsza-kításába. Török Ferenc hahóti plébános hivatkozik a hahóti földek terméketlenségére, hivat- :,s Veszprémi püspöki lvt. Adn Parocli. V.-A.-Diac. Kanisn 1811 -IS2U. fnse. XXVIII. 27 kozik a nagy vendégjárásra. Jövedelmének főforrása Pölöskefő cs Zalaszentbalázs. Azért a szent-balázsi plébános helyett adjanak melléje egy káplánt, aki kongruáját a Vallásalapból kapná.’9 Körülbelül ugyanígy panaszkodik Török utóda, Htiflrovir.\', János, mint tij plébános, 1806. jn-ninsában. Szerinte Pölöskefej és Dúsnak csatol-tassanak a halióti plébániához, Szerdahely, Bocska, Börzönce, Kacorlak, Kürtös pedig Zala-szentbalázslioz. Különben pedig a szerdahelyi plébánia nem lévén betöltve, adminisztrálni úgy sem tudja káplán nélkül.1’0 Mindezek a kérelmek és terveztetések hasztalanok voltak. Ment minden a maga utján. Gazdag Mihály helyébe 17()(). nov. 9-én Vasasy József második plébános, volt szabad plébános, jött, akivel Gazdag plébános1 megcserélt. Vasasy azelőtt halióti káplán is volt. Ebből az időből így jellemzik: jó erkölcsű, szorgalmas funkciói végzésében, egvházias érzelmű és nem lehetett soha tapasztalni, hogy ezzel valaha ellenkezőt cselekedett volna. IJgy látszik, csakugyan nagyon\' terhes lehetett a zalaszcntbalázsi plébánia, mert Vasasy már a következő évben, 1791-ben káplánt kér azzal a megokolással, hogy már azelőtt is szoktak ünnepnapokra a kanizsai és bucsuszentlászlói rendházból kisegítőket! kérni, és amikor ő plébános lett Zalaszeritbalázson, a megyéspüspök meg is ígérte a káplánt.01 I79\'2-hen már ij hívek kérik a káplánt. Kérésüket azzal támogatják, hogy hat községben közel 2000 gyónó ^ Veszprémi pfis|g)ki Kanisa. U. o. 1:1 Veszprémi (nistóki i7«)t 18110. fasc. XHt an továbbá a mr kir. hely- ! lvt. Acta Paroch. V.-A.-Diac. * lvt. Acta Paroch. V.-A.-Diac; 28 tartótanács 150 fit fizetéssel megszervezte a kápláni állomást, hogy Magyarszerdahely fiók-községben szentmise és prédikáció tartassák. Plébános pedig parancsot kapott a veszprémi főhatóságtól, hogy vasár- és ünnepnapon Ma-gyarszcrdahelyen és Pölöskefőn istentiszteletet tartson. Ezt meg is teszi, de az összes hívek nem férnek be a pölöskefői és szerdahelyi szűk templomokba és ilyenkor nagy részük szentmise nélkül marad. Jézus nevetiapján nem tudnak a hívek meggyónni, mert a plébános csak 11 órára ér haza. Ez nagy lelki kár.\'12 Az 1800. évben még mindig nem kapnak káplánt. Ez évben Magyarszerdahely, Kacorlak és Mocska községek kérik a veszprémi püspököt, hogy P. Salamont, vagy bármelyik papot káplánokká kinevezni méltóztassék.01’’ 17Q8. jan. 25-én ,Bertalan Imre a HI-ik zn-laszentbo.Iázsi plébános, aki azonban csak rövid ideig volt itt lelkipásztor. Született 1768. március d-én Kódhelyen. . Pappá szentelték 1701. szeptember 18-án. Farkas Ferenc nemesapáti plébános \'panaszos leveléből tudjuk, hogy már 1802. március havában szentpéteruri adminisztrátor, aki a zalaszentbalázsi plébániáról ment át.01 Bertalan Imre csak 1801. végéig volt itt plébános. Lakáshiány miatt távozott el. A plébánialakás nagyon nehezen készül. Aáég 1812-ben sem épül. Ez évi szeptemberi megye-gyűlés sürgeti Kurbélv Civörgv veszprémi püspökid, hogy Palim’ Inkey Jánostól hajtsa be a plébániaházhoz szükséges épületfát, amit már a 1:3 Veszprémi püspöki lvt. Acta Pannii. V.-A.-Diac. Kanlsa 1781 1700. fnsc. IX. ‘••yu. o. ,;| U. o. Acta Parocli. V.-A.-Piac. Kanisa 1801-1810. fasc. XVI11 . 29 hívek megvettek, de ő felhasznált.,!r’ 1815-ben még mindig ugyanez a helyzet. A mcgyegviilés szolga-birót küld ki Inkey Jánoshoz az elhasznált épii-letfa miatt.™ Végre Inkey János kegyúr 1817-re megépítteti a plébánia lakást. Épen nem Ígérete szerint történt a plébániaház megépítése. Messze a templomtól, falusi házak közé építve. Ezzel a lakással alaposan el van rontva a zalaszent-balázsi plébánia. Bertalan Imre távozása után egész 1817-ig nem volt plébánosa Zalaszentbalázsnak. Ez idő alatt Török Ferenc majd utóda Hadrovics János hahóti plébánosok adminisztrálták a plébániát. Vásárhelyi Nagy Gábor leit a IV-ik plébánosa Zalaszentbalázsnak. Született 1785. augusztus 2-án Pápán. Pappá szentelték 1808. augusztus 28-án. (1 nyolc évig volt káplán Ha-hóton, ez idő alatt sokszor megfordult a zála-szentbalázsi plébánián, mint lelkipásztor. Inkey János kegyúr praesentálta. 1817. május havában vette át a plébániát. Hadrovics János hahód plébános iinnepies formában adta át neki a zalaszenthalázsi plébániát Magyarszerdahely, Rocska, Börzönce, Pölpskefő, Dúsnak és Ujnép községekkel. Átadott egy anyakönyvet, amelyet részint a zalaszenthalázsi plébánoshelyettesek, részint a hahóti plébánosok vezettek. Egy másik anyakönyvet, melye zetett.*’ Vásárhelyi Nagly zetes esemény vbltT a!z egyházlátogatás. 3 év óta Hadrovics ve- öáhor idejében két neve-f8l6-iki és az 1832-iki U. o. Acta Párodi. V.-A.-Piac. Kanisa 1811-1820. fasc. XXVM(. I « II. o. f\'7 Zalaszenthalázsi rém. kát. plébánia Ivt. Feljegyzések. 30 ■ ISI 6. március 11-én történt az egyik cgv-liázlátogatás Ktirbcly György veszprémi megyéspüspök rendeletére. Jelen voltak: Küllei János, Forintos János, Páli Boldizsár, Oaál József Zala-szentbalázsról. A hívek részéről: Bertalan János, Varga István, Balázs János, Szi\'tcs István, Magyar János, Kifliéi Mihály. Kacorlakról: Bo-liár László, Anig Mihály, Radó István, Jakab Mihály. 1-sö pontja a zalaszentbalázsi plébánia-templom állapotáról szól. A plébánia-templom a B. Szűz mennybevitelének tiszteletére épült 1781-ben Palini Inkey Boldizsár bőkezűségéből. Téglából épült, cseréppel fedve a legjobb állapotban. Egy tornya van, szintén téglából, kupolája rézzel (vörös) vau borítva. A toronyban 3 harang, egy 12 fontos (600 kg.), egy drb. 1 fontos és egy drb. 1 j, fontos. A két kisharang közhasználatban van, a nagyharang után 17 krajcárt kell a nagy temetéseknél fizetni a templom szükségleteire. A templom és a harangok megvannak áldva, de ki áldotta meg és mikor, ismeretlen. A templom szentélye nyugatra néz, egv dombon fekszik, ezért száraz és nem tűzveszélyes. A templom kórusa nagyon erős boltozaton nyugszik, innét nyílik a templom főbejárata. Sekrestve cseréppel fedve, fölötte van az óratórium. A szószék kemény diófából, festve. Keresztelő kút most van munkában. Kripta nincs. Három oltára van. A főoltár Mária \'mennybevitele tiszteletére. A két mellékoltár közül az evangéliumi oldalon szent Balázs püspök és vértanú — lecke oldalon szent János evangélista tiszteletére. Kettőben oltárkő, a 3-ikat most hozatják az egyházmegyei hivataltól. Kiváltságos oltár nincs. Két oltárszekrény van, egyik a főoltáron, ahol a legméltóságosabb Oltáriszentség szentségmutatóban és áldoztató kebel vben. A 31 betegek szentsége — és a szentolaj részére belülről jól megaranyozott tartócska van. A főoltáron 8 gyertyatartó, a mellékoltáron \'4—4 gyertyatartó. Négy lámpa is van. Egy a főoltár előtt, amelyben ünnep- és vasárnap az istentisztelet alatt olaj szokott égni. A másik a hajóban, amely a feltámadás éjjelén, Karácsony éjjelén és a hajnali misék alatt szokott égni. Á másik kettőt nrnapi-körmenet alatt használják. A következő pontok a szentmiséhez szükséges edényeket és ruhákat, majd az istentisztelet sorrendjét sorolják fel. Ezt a hitélet c. fejezetben láttuk. Következő pontban a plébánia-épületről beszél. amely még most se kész. Ezután felsorolja a fiókközségeket, templomait, azoknak bútorait és végül a plébánia híveinek erkölcsi állapotát.,;s Az 1832-iki egyházlátogatási jegyzőkönyvet magyar nyelven liratták és ma is érvényben van. Kiküldöttek voltak: Balassa Gábor, veszprémi kanonok, zjalai főesperes, Szukics József kanizsai kerületi alesperes, Pál ini Inkey Nép. János, kamarásj, kegyúr, Chinorány Boldizsár főszolgabíró, Qalanthai Bessenyei Barnabás esküdt, Skublifes Károly táblabiró, Tomasics János a kegyúr ügyvedje, Bertalan János táblabiró, Vizlendvay József vm.-i jegyző, Petris József Zala vm. alszpítnvevője, Koltay Lajos járási esküdt. A községe^ ífészéről: Zalaszentbalázsról Hermáim And Varga István István, Gödör Török József jegyző, István, Szíva Dusnakról: Bá •asj jégyzo, témplo 1 íjtvr M Veszprémi Knnisncnsis n. IS 16.1 JVÖrgv nel.j J PFP Héder János biró, aratva, Kis József, Halász li esküdtek. Pölöskefőről: Kovács István biró, Czigán Szíva László esküdtek, ózsef. Kacorlakról: Kőbán jki lvt. Can. Visitatio cl istr. 32 Vendel bíró, Császár Mihály, Ariik Mihály esküdtek. Rozskából: Zsohár György biró, Pintér János, Molnár János esküdtek. Magyarszerda* helyről: Varga István jegyző, Porosznvák János bit ó, Herke János templomatya, Tálosi István, Bállá István, Bállá Ádátn esküdtek. Börzöncéről: Kovács Ferenc biró, Pali István esküdt.(i!l Vásárhelyi Nagy Gábor igen sokat tett a plébánia felvirágoztatására. Már mint Irahóti káplánról, aki ez időben zalaszentbalázsi plébániára járt pasztorálni. Írja a kegyur: «()t mutatja be (e plébániára) nagy érdemeiért, hogy 8 éven keresztül éjjel-trappal fáradozott a szétszórt plébániában.>■70 A lágerhegyi oldalon szerzett egy hold szőlőt és ezt ráhagyta a mindenkori plébánosra a megholtakért évenkint végzendő 12 olvasott szentmise fejében. Az ő idejében épült fel a magyarszerdahelyi templom a 30-as években, amely az előtt gerendás volt, szintén az ő idejéből való a dusnaki temető. Szukics József szentelte fel 1830. december 13-án. A benne lévő pompás kőkeresztet Bertalan János lovaskapitány és felesége Petrics Rozália állíttatták.71 Káplánjai voltak: Tapo/rzay fs/váii 1817— 1830-ig. Innét Csatarendekre került hasonló minőségben, ahol, mint káplán, meg is halt. Fiiffer (lábnr 18 32—35. Két évi káplánkodása után megkapta a zalaszentmihályi plébániát. Rrdry József csak rövid ideig volt itt káplán, már 1835. szept. havában Kákosy László váltotta fel. Mint újmisés került Zalaszentbalázsra és 1830-ig Nagy Gábor haláláig itt volt. r,!‘ Zalaszentbalázsi lóm. kát. plébánia Ivt. Egyház* látogatási jegyzőkönyv 1832. évről. 7" U. o. Fel jegyzések. 71 VJ. o. 33 Vásárhelyi Nagy Gábor 1839. április 23-án halt meg hívei körében, itt is nyugszik, a zala-szcntbalázsi plébánia temetőjében. Kiváló plébánosa volt Zalaszentbalázsnak. Kákosy László V-ik plébános 1839. április 25-töl 1801. november haváig. Született 1810. szeptember 25-én Csákányban. Pappá szentelték 1835. július 12-én. Az ő idejéből a következők feljegyzéseket találjuk.72 1842. október 25-én 03 éves korában meghalt az alapító kegyúr Inkev Nép. János császári és királyi kamarás, aranysarkantyús vitéz. Halála után gyermekei néni tudták megőrizni a szép birtokot, már az 1810-ik évben az uradalmat a flandriai gróf vette meg. Kákosy idejében, 1855-ben volt a nagy kolera, amelynek a kántor is áldozatul esett. Néha 10—12 halottat is tetnettek egyszerre. Kákosy nagy buzgósággal látta el halotti szentségekkel betegeit, a káplán azonban elmenekült. A haláltól való félelem oly buzgókká tette az embereket, hogy még az j úton is imádkoztak. Ez időben bármit künn lehetett hagyni, az emberek inkább keresztül léptek rajta, de el nem vitték. Október 8-án volt az! utolsó kolerás haláleset. Összesen 204-en haltak tneg. Az ő idejében jföritént meg a tagosítás is. A plébánia birtokai szét! voltak szórva a polgárok birtokai között. 1852-ben volt az általános tagosítás. Ez alkalommá! isikerült Kákosynak a plébánia birtokait két helyen kiméretni. Nagy részét az úgynevezett <Lébányán», Pölöskefő alatt, 10 j : Zalaszentbí láziíi rém. kát. plébánia 1 vt. Feljegyzések. Vásárhelyi \'fagy Oábortéü Ambrus Ferenc haláláig közölt feljegyzéseket iStrausz Antal veszprémi kanonok úr feljegyzései utáni közlöm, aki zalaszentbalázsi káplán korában nagy szorgalommal és hozzáértéssel jegyezte a plébánia\'esefnépyeit. 3 34 kát. holdat pedig a «Kostai berekben)\', Pölöske-fön túl. A bárom kurialis házhelyet eladták oly föltétel alatt, hogy e házhelyek tulajdonosai örök-időkre a plébánosnak évi bért tartoznak fizetni. Megmaradt a kuriális ftmdusnak végében a rét, melyet, ma is «Ktj11ey-rét>\' néven a plébános használ. Kákosy káplánjai: Pongrácz János 1839—-41. 1849-ben récsei plébános, 1850-ben dörögdi, 1872-ben paloznaki plébános, 1876-ban a füredi kerület alesperese. Meghalt 1877-ben. Mócz János 1841 — 52. 1852-ben fajsz.i plébános, 1881-től mint nyugdíjas fajszi plébános Keszthelyen élt. Sznwdirs Mihály 1852. jün.—szept. 27-ig. Távozása után tüdővészben hamarosan meghalt. Johnon Sándor 1852—53. Meghalt mint geszti plébános. Szabó József 1853—-55. Később veszprémi káplán, majd kőröshegyi plébános. Itt 1876-ban szerencsétlen halál vetett véget életének. Pipázva ment ki a mezőre, amikor egy sáncot át akart lépni, elesett és a pipaszára torkába fúródott. Sebestyén József 1855—56. 1872-től tési plébános, 1885-től cseszneki kér. alesperes. Boór Gábor 1858 -60. Innen Súrra helyezték hasonló minőségben. Mint káplán halt meg 1879-ben. Ambrus Ferenc 1860— 61. Mint újmisés jött Zalaszentbalázsra. Rokszándics György 1861 — 62. 1871 -tői vízvári plébános. Kákosy 1861-ben Talabér János szentpéter-uri plébánossal cserélt, akinek helyén 15 évet töltött. 1876-ban lemondott plébániájáról és Pa- • csára ment nyugalomba. Innét többször meghívták a szomszéd plébánosok kisegítőnek. Ily minőségben volt Zalaszentbalázson is öreg napjaiban 2 évig. Meghalt Pacsáti 1 887-ben.7:! M Zalaszentbalázsi rémi. Icát. plébánia Ivt. Feljegyzések. . 35 Talahrr János Vf-ik plébános 1861 —71-ig. Tahabér János 1825. január l-én született Keszthelyen, 1818-ban szenteltek pappá. 1852-ig káplán, 1852 — 6()-ig a veszprémi szemináriumban biblikus tanár. 1800-ban szentpeteruri plébános; a parocliiáját 1861. őszén a zalaszentbalázsi plébániával cserélte fel. Talahér János az irodalom és művészet embere volt. Már kezdettől fogva a pasztorációban nem nagyon buzgólkodott. Gazdálkodni épen nem szeretett. Teljesein ellentéte volt elődjének, Kákósvnak: Mig Kákosy minden szabad idejét a gazdaságban töltötte és már korán reggel megjárta a mezőket, addig Talabér irodájába vonult és sokszor magárazárta, hogy ne háborgassák. Egész birtokát 700 írtért bérbeadta. Itt kell megemlítenem,\' hogy a plébánia-templomra nagy gondja volt. Három új oltárt hozatott, amelyek közül a főoltár és egyik mellékoltár átjavítva még ma is meg van. Mindkettő művészi kézimuiika. Hasonló stílusú gyertyatartókat is rendelt az oltárokhoz. Sajnos, ezek mar teljesen clpuszti forgó ajtóval, rajté nyérszegés, kivésve Ivek ív alatt nyugv méltóságosabb ()1 ltak. A főoltár szekrénye z emmauszi jelenet, a ke-szlopok veszik körül, ame-ölnjlyet tartanak, ahova a leg-szentséget imádásra lcite- ari kiterjesztett szárny Különben nak szentelte, kesztő egyaránt Zollner kiváló babér annvira volt minden ségére egy szik. Jobbról-balróíj két művészi faragást! angyal a egvhá káplái r|lkl<!ál. Az egész aranyozva. J egész idejét az irodalom-költő és mint folyóirat szer-ezfjtes. (> fordította magyarra leiiiiző beszédeit. Idővel Ta-ocljtlomnak élt, hogy terhére i funkció, miért is saját költ-t kért, maga pedig minden u nyuK ív < Ta1ajbé|i Min ne hitj !z idejét Kanizsán töltötte, hol a kiadványok kor- rektúrájával volt e foglalva. Ranolder veszprémi \'3f> püspök Muraközy Pált, Muraközy János liahóti plébános testvér öccsét tette Zalaszentbalázsra. Ö ügy lelkiekben, mint anyagiakban helyettesítette Talabért. * Az ö idejében emeltették Szerdahelyre vezető keresztutra Csárdi József és felesége a kő-keresztet, amelynek gyönyörű felirata valószínűleg Talabér költői lelkének terméke: leitek ide, kik terhelve vagytok, S lássátok miként szeretek, Két kezemet a világra tárom, fin meghaltam, hogy ti éljetek. 1871. őszén lemondott a plébániáról és es-peresi hivataláról, mert belátta, hogy irodalmi elfoglaltsága miatt nem tud eleget tenni lelkipásztori kötelességének. Az 1871-től reá eső jövedelmet a plébánia-templomra hagyta. Mint nyug. esperes-plébános majd Pesten, majd Nagykanizsán tartózkodott. Meghalt 1899. október 27-én Nagykanizsán. * Káplánjai voltak: Rokszándics György 180)1 — 62-ig. Vízvári plébános. Polrzer Antal 1862 — 62-ig. 1868—1897. jól. haváig hajmáskéri plébános. Itt halt meg. Takács Ferenc 1867—69-ig. Mint káplán halt meg 1883-ban. Fekete Gergely 1869—72-ig. Innét Marcaliba került hasonló minőségben, 1881-ben keszthelyi káplán, 1887-től zsidi plébános, 1892-ben keszthelyi kér. tanfelügyelő. 1897-ben a polgári házasság miatt 3 \'napig államfogházban volt. IV. Ambrus Ferenc VIFik plébános 187/ — 1910. április 9-ig. Talabér távozása után Ra-nolder János megyéspüspök a plébánia ideiglenes vezetésével Muraközy Pált bizta meg. A prezentálás)’ jog a belga királyi herceget illette. 37 aki megvette a palini uradalmat. Helyettese 01a-vina Fajos, palini tiszttartója, később Zala vármegye főispánja, a híveknek óhajtására bízta, ki legyen az új plébános. Muraközy — úgylátszik — a nép bizalmát nem tudta megnyerni, mert őt semmi áron sem óhajtották plébánosuknak. Bizalmuk volt káplánjukra, Ambrus Ferencie irányult, aki ekkor már lepsényi plébános volt. Ambrus Ferenc engedve a nép óhajtásának, beadta kérvényét és 1871. december havában Briisz-szelből meg is kapta a praesentát a zalaszent-halázsi plébániára. Muraközyt a püspök időközben Keszthelyre tette káplánnak, a plébániára pedig egy ferencrendi atyát rendelt ideiglenesen. Ambrus Ferenc a karácsonyi ünnepek előtt foglalta cl új plébániáját. Ambrus Ferenc a somogymegyei Ádándon született, hol atyja kántor-tanító volt. A teológiát Veszprémben végezte! 1860. május 1-én szentelte Ranolder megyéspüspök áldozópappá. Mint káplán Zalaszentbalázjson, Mernyén, Ugodon és innét kapta meg 1866-ban mit 1871-ben a zalaszent-csjerélt fel. elemi csapás érte a plébániát. Zákányhan működött, a lepsényi plébániát, balázsi plébániával Idejében sok 1872. június 20-én tette a jégverés plébánia-templom 1874-ben július 22 dala, vele együtt vei, betakarítot összes termését megsemmisíti b van e napon villám sújtott a t or én.; iyába és azt megrongálta, Zalaszentbalázs keleti ol-ijlébánia-lak melléképiíletei-rméssel a lángok martaléka lett. A hirtelen tát latit tűzvészből csak az anyakönyveket tudta nekimenteni. Az uradalom a plébános és káliéi! számára a falu közepén egy parasztházat bérelt! kij amig az uj plébánia épület elkészült. Cjsat késő ősszel költözhettek be az uj plébánia-jakíísbli. \'38 1875-ben építette Kacorlak község a falu közepén lévő kápolnát. Az építés körül nagy érettemet szerzett nemes Petrich Imre és felesége Palkovits Mária. Az ő óhajukra henedikálták Mária szent nevének tiszteletére. Szeptember havában benedikálta Sziics János, nemesapáti plébános, kerületi esperes. Pölöskefön szintén 1875. évben kezdték meg az üj templom építését; 187b. szeptember havában benedikálta szintén Sziics János kér. esperes Mária Magdolna tiszteletére. * 1883-ban zsidóüldözés. Nálunk nem voltak nagyobb zavarok, de azért a zsidók biztonság okáért a plébániára menekültek. 1884. február hóban a vallástalan kor szelleme és Vehovsits Adolf körjegyző bujtogatása után indulva a község elöljárói, mielőtt komolyabban megfontolták volna határozatuk következményeit, róni. kát. iskolájukat 1884. év február 7-én az egyház szolgáinak minden ellenkezése ellenére községinek nyilvánították. Ott a zsidók is fizetnek a fenntartáshoz. Telekkönyvi-leg még a birtok ma is a róni. kát. iskola nevén szerepel. * 1884. jűl. 20-án benedikáltatott az új kacor-laki temető és a község által benne felállított: kök ereszt. 1802-ben eladták a paliui uradalmat. A flandriai hercegtől egy bpesti kereskedő vette meg, aki kisebb tömegekre osztva egyeseknek adta el. A kegyúri kötelezettségeket a palifii uradalomnak Zalaszentbalázs vidéken levő részének tulajdonosai vállalták el, amelv terület \'3034 k. 39 holdat és 350 □-ölet tesz ki. E területet 12-en vették meg. * Káplánok: Tóth József. Meghalt mint sári plébános. Tóth Rajnai. Meghalt mint kővágóörsi plébános. Ránfi József 1878—1886. év nyaráig. Ekkor megkapja a rátóti plébániát, 1890-ben ádándi, 1905-től háromfai plébános. Meghalt 1931-ben. Mészáros Flórián újmisés jön 1886-ban Zalaszentbalázsra káplánnak 1888-ig. Ekkor Csurgóra kerül hasonló minőségben. Marti ovi cs Gyula. Utána Rózsákra kerül káplánnak. Markos Gyula néven Budapesten a Herkó Páter vicclapot szerkesztette. 1889-ben ismét njmisés Rnrzekovics József lőtt a káplán születésére líor-vát, de jól beszélt rhagyarnl. 1893-ban Murake-rcszturra kerül káplánnak. Helyébe Kttczor Imrét küldötték Sümegcsehiből. 1895. jiíl. elején apos-tatált. Helyét még njmisés foglalta ti, cára került hasonló renvei plébános, lé és kanonok. Kiss István VI 20-t ólé\' Szülétek (Sopron m.). giát Veszprém 1905-ig Lengv Veszprémben 1 ito megszerzi a Óit bei dtó! coz e hónapban Sirat/sz Antal aki 1899. jan. 16-án Tapol-minőségben, 1905-ben me-23-ban veszprémi plébános /-//,’ plébános 1910. szept. 878. július 30-án Vitnyéd m|;zinmot Győrben, a teoló-végezte. 1902-ben ordinálták. tibján, 1907-ig Pápán, 1910-ben dalfó, majd karkáplán. 1905-ben épijskolai hittanári képesítést. Ambrus Ferenb halála után 1910-ben a palini T. éj. Társbirtokősság jjegyhangnlag praesentálja e plébániára, aniit 1910. szeptember 20-án hivatalosan át is vesz. Első teendője volt a majdnem lakhatatlan pléhánia-óphiét renoválása. Ez meg is történik az !l Ettől kezdve aj közölt adatok Kiss István plébános feljegyzései mái\' 40 1911. évben 1973 kor. 80 fillér költséggel. Uj beosztást nyert az épület. A régi ti alakú folyóséit kinyittatta és igv külön bejáratot kapott a plébános a maga és káplánja —-, valamint a gazdaasszony és cselédség részére. A régi folvosó és padlás fel járatból pedig egy új tágas szoba, ebédlő lett. A T. C. Társbirtokosság nagylelkűen újra fedette cserépzsindellyel az istállót, pajtát és kocsiszint, jóllehet az «Egvliázlátogatási Jegyzőkönyve értelmében ez épületeket, mely egy tető alatt van, felerészben a plébános, felerészben a Társbirtokosság kötelessége volt szalmával fedni. Ugyanezen évben kapott a plébánia ház fundusa és konyhakertje drótkerítést. Eddig ugyanis csak tüskekerítés volt, amit az egyes községek javítgattak. Ezért a konyhakertet nem is lehetett használni, mert ember és háziállat keresztül-kasul járhattak rajta. A szőlőhegy felújítása. Nagy Gábor első plébános saját pénzén szerzett egy hold szőlőjét a mindenkori zalaszentbalázsi plébánosra hagvta 12 mise elvégzése ellenében. Ekkor a szőlőnek már nyoma sem volt. Az új plébános egy düle-dező pincét benne fapréssel és egy teljesen üres szőlőföldet vett át. Az. egész szőlőterületet (1 ni. hold) megforgattatta és oltvánnyal beültette. Az egész ültetés igen jól sikerült és már a Tik évben volt pár akó termése. Templom szülőföldjének eladása. A plébánia-templomnak még lukév János kegvúr vett 2317\' \'-öl szőlőbirtokot, amit a hivek munkáltak meg. Ez a szőlő is kipusztult és az üres föld árendában (50 — 60 kor.) volt kiadva. A plébánosnak az volt a szándéka, hogy a templom pénzén ezt a szőlőt is újra telepítteti és a Canonica Visitatio értelmében a hivek megmunkálják. Ezért nagygyűlést hivott össze és kérte híveit, hogv a Canonica Visitalio érteimé- 41 ben kötelezettségüknek tegyenek eleget. A liivek azonban kereken megtagadták, sőt még a Can. Visitatio által előirt néhány kapálást sem voltak hajlandók önként elfogadni. A föld pedig kezdett évröl-évre értéktelenedni és félő volt, hogy idővel a bérjövedelem is a minimumra csökken. Ez okok kényszerítették a plébánost, hogy a megyéspüspök urnák a szőlőföld eladását ajánlja. A püspök 77 912. szánni leiratával beleegyezett az eladásba. 4100 K-t kaptunk érte, ami abban az időben kitűnő ár volt. És ha közben nem jön a világháború, sokkal nagyobb, állandó jövedelmet adott volna, mint eddig. Plt\'bánia jogok biztosítása. A Can. Visitatio értelmében Pölöskefő község 10 szekér, Kacorlak 9 szekér tűzifát köteles beszerezni és meghordani. Mindkét község megtagadta e járandóságot e két község a plébániának azon a cimen, hogy soha tűzifát nem mennyiségű fuvar engedélyével e kj< amit meg is nyert község is rendese (72.325 913. sz. miniszteri döntvény értelmében.) Jámbor társa Rózsa j fízér-iár$u l( zött végezték. így hordott, e helyett bizonyos szolgáltattak. Felsőbb hatóság éti község ellen pert indított, mijnden fórumon és azóta e két meghordja a tűzifát évenként. atők. t, Ide 12. A községben meg volt a a hívek csak maguk kö- március 31-én a plébános 1913. év elején 27 galjipította. a Jézus Szíve Társulatát is lési!a Rómában levő főtársulat- hivatalosan is meif csoport volt. Ép ö alakította meg hoz csato Itattal 3(Hl volt mindjárt kezdetben tagjainak száma. Mit Jdket társulat alapítási okmánya berámázva a sekrestyében van kifüggesztve. A társulatról törzsiéin Vvet is vezet. Az 1911 -ik május hava igen emlékezetes a zalaszentbalázsjj hlyek között, mert ekkor volt emberemlékezet Óta lelőször bérmálás Zalaszent-balá/son. A bérmálás szentségét Kránitz Kál- 42 mán felszenteli püspök szolgáltatta ki. A plébánia épülete épen elekor renoválás alatt állott, így Vizlcndvav Sándor dnsnaki urasáig látta a püspök és kíséretét vendégül. 1Q12. év nyarán 1037 kor. költséggel a templom tetőzete teljesen átrenovál látott. Az 1013. évben a börzöncci iskola ügye is kezdett a megvalósulás felé haladni. A tanügy legnagyobb szégyenére Börzöncén eddig nem volt iskola, csak ideiglenes, vándor tanítók foglalkoztak a gyermekekkel. A plébános állandó sürgetésére mégis megmozdult a község és a hivatalos apparátus. 1013. október 16-án kijött Egerszegről dr. Szalai Pál s.-tanfelügyelő és a szerződést megkötöttük. Az iskola jellege állami lett, mert volt itt egy birtok iskola céljaira, amit -— a tanfelügyelőség szerint - a börzöncci hitközség nem kaphat meg és így állami iskolát kellett elfogadni. A szerződésben kiköttetett, hogy csak kát. tanítót nevezhet ki az állam, aki a kántoriakat is végezni fogja. Az 1014-ben kitört világháború megakadálvozta megépítését, csak a téglát égették ki a bürzönccick. Csak 1025. október havában nyílt meg. Első tanítója Farkas László lett. 1011-ben a plébánia-templom javításával a község megcsináltatta a tcmplomtoronv óráját 600 korona költséggel. 1016. szeptember 23-ika szomorú napja volt a községnek. Ekkor szerelték le és vitték el a plébánia-templom híres nagyharangját háborús célokra. Súlya 680 kg. volt. Az egész falu a templomhoz, tódult, még leszerelés előtt utoljára harangoztak Vele. Sokan sírtak. Mikor föl tették a szekérre, megkoszorúzták és igen sokan Ciciséig kisérték. A fiókközségekben még 5 darab kisebb harangot rekviráltak. 43 1919. június 3-án a plébánia anyakönyvcit, összesen 8 kötetet, felsőbb rendeletre az anya-könyvvezető hivatalhoz be kellett szolgáltatnia Az év vegén hiánytalanul visszaadták. 1920. március 9-én meghalt Vizlcndvay Sándor Bakon agyvérzésben. Birtoka három részre ment szét. Dusnokot Cserfán Elek, Börzöncét és Fehérbackót Pálffy Dénes, Cicisét, Kilimánt és Buslakot dr. Plihál Viktorné nagykanizsai közjegyző felesége örökölte. A világháborúból a zalaszentbalázsi plébánia is bőven kivette írészét anyagiakban és cm-beráldozatban. Az ejtesz plébániáról bevonult 53b ember, elesett 67, rokkanttá vált 43, eltűnt 54, hadifogoly volt 1,03. ZalnszcntbalázsotJ a kommun alatt nagyobb kihágások nem fordultak elő. Csak azon látszott meg, hogy a nép, alja került fölül, ezek hajtották végre a szájjntálan rendeletét, hébe-korba gyűlései Például cn ócsárolták józan tijép zására egyik gyűlései! azt mondotta a szónok, minek két pap, pro a kanászt persejyp v katta. Jellemző és a félelemre a plébániára lr h jele )lt l’g.l azt kiabálta, tűén A plébánost tuszn papiroson maradt, jelentkezni az iroc nem korlátozták. Magyarszerda Odón kántortanító a burzsujt és a papokat, legnagyobb megbotránko- ze egyik a disznókat. Ugyanis nz| lopásért a plébános lecsu- azonban a közhangulatra csak titokban jöttek be rtteüi e gyalázatos beszédet nagy megbotráijko;1 válj de nyíltan senki sem mert c beszéd ellen felszólalni. Egy másik vörös pedig ettek a papok Palesztinába, ik ijs kijelölték, azonban csak rtfert se nem kellett neki ába, se egyéb szabadságában (tely fiókközségben Gáspár azonban, aki magát már a Károlyi éra alatt rpeggyőződéses kommunistának vallotta, komolv zavarokat okozott. A keresztet az iskolából kidobatta, a gyermekeknek nem volt szabad \'Dicsértessékkeb- köszönteni. Eljárt a szomszéd községekbe cs gyűléseken magasztalta a kommunizmust. Annyira gyűlöletessé tette magát, hogy a komműn bukása után halálra keresték és csak gyors szökéssel mentette meg életét. Szökése után összes ablakait beverték. 1920. március 13-án a plébános a kát. ifjúsági egyesületet 82 taggal megalakította. Na-gvon szép fejlődésnek indult. Május 1-én kezdte meg működését. Gyutai István tanító vezetésével a «Falurossza» színdarabot is előadták 5-ször egymásután, mindig telt ház mellett. Ez egyesület összejöveteleit az iskola termében tartotta, azonban ez csak ideiglenes állapot volt. Mivel építeni nem lehetett és megfelelő lakást se lehetett bérelni, ez egyesület összejöveteleit alig pár évi működés után be kellett szüntetni. 1923. február 1-én Magyarszerdahelv és Bocska közigazgatásilag kivált a zalaszentbalázsi körjegyzőségből. Uj körjegyzőséggé alakíttatott Magyarszentmiklós hozzácsatolásával. Első körjegyzője (ívutay István volt zalaszentbalázsi aljegyző lett. 192b. augusztus 1 5-cn beuedikálta Kreutzer Dezső alesperes gelsei plébános a plébánia-templom két űj harangját. A harangokat Slezák László budapesti harangöntő készítette. A nagyobbik harang súlya 527 kg., hangja As. Kisebbik harang 252 kg., hangja C, a meglevő 3-ik harang 120 kg., hangja E. A nagvharang felirata «Bo!dogságos Szűz Mária, Magyarország Nagyasszonya, könyörögj érettünk)\'. A kisebbiké: "Szent Balázs püspök, községünk pat-rónusa, könyörögj érettünk)). Mindkét harang felírásához megfelelő kép. Az összes költség 74 millió 117 ezer korona volt. Ebben benne foglaltatik az űj vaskorona és fekvő vasállvánv is. 45 Az új harangok első ízben a hősi halottak emlékére szólaltak meg. A földreform következtében 1926. szeptember havában Pölöskefő község temető és faiskola céljaira a plébániának 898 n-ölnyi földjét, mely a pölöskefői templom mögött feküdt, igényelte. E terület helyett Cserfán Elek dusnaki földbirtokostól kapott a plébánia 1344 □-ölet Dúsnak alatt. /927. október 2V\\én tartott országos kongnia tanács megállapítása i alapján a zalaszentbalázsi plébánia vagyoni állapota a következő: Jövedelem : Földbirtok utáni Hasznot hajtó jogok Párbér , . Munkabeli Stóla let: ség cén, Hivektő Kiadósok : Adók . Papi ny Káplánt; Lótartás járandóság Összesen irt: Tiszta jőve de 248 P. 1928. május Magvarszérdi szolgáltatások etil 1876 P 55 » 593 » 324 » 120 » 856 » 3824 P 608 P 28 » 700 » 560 » Összesen 1896 P 1928 P, kongruaszükség- 13-án megalakult a hitközhelyen, május 28-án Börzön-április 9-én Pöl\'öskefön, május 13-án Bocs- ijában. ZalaszenthMázson és Kacorlakon a megalakulás jegyzőkönyvét a kijelölt tanuk nem merték aláírni, így e két községben még máig sincs megalakítva. Jóllehet: a megyéspüspök úr Csóthi Géza apát-plébános 1 urat, mint püspöki meg- bízottat küldötte ki, de ö sem ment semmire a két község lakóival, akik az új adóktól féltek. 1028. július és augusztus havában a palini T. C. Társbirtokosság renováltatta a plébánia épületét. Az egész lakást háromszor átmcszelték, a tetőt teljesen átforgatták, a rossz zsindelyt ujjal pótolták. A régi padlást, mely téglával volt burkolva, új hajódeszkával pótolták. Az egész padlás lécezéssel kerítve és a padlás mindkét része csukható. így jó magtár helyiséget nyert a plébánia. Az épület javítása kb. 1800 P-be került. 1020. szeptember 15-én volt a kacorlaki új harangok benedikálása. Súlyúk 11\'3 és 67 kg. Közadakozásból szerezték be. Az 1020. évi XXX. t. c. I. §-a alapján a zalaszcutbalázsi plébános vallás-felekezetek képviseletei cimen tagjává lett Zala vármegye törvényhatóságának, A következő egyházközségek lelkészei lettek megyebizottsági tagok: Nagy- kanizsa, Zalaegerszeg, Keszthely, Zalaszentgrót, Tapolca, Csesztreg, Kiskomárom, l.euti, Bánok-szentgyörgv, Sümeg, Zalaszentbalázs, Letenvc. Szeptember havában nyugalomba vonult Köriig t enne kántor-tanító. 20 évig működött eredményesen Zalászéntbalázson. Lelkiismeretes, szorgalmas tanító volt, aki nemcsak tanított, de nevelte is a gyermekeket. /Olt. január 6-án Magvarszerdahelven hitközségi közgyűlést hivott egybe a plébános, hogy Magyarszcrdalirlycn vagy helyi ká plán súg, vagy plébánia t élesíti essék. F.lnöklö plébános előadta az okokat, miért van szükség Magvarszerdahe-lyen önálló lelkészségre. Már a zalaszcutbalázsi plébánia újra alakításakor (a XVI Ib XIX. sz. elején) két plébánia felállítását vették tervbe. Ha már akkor szükségét érezték külön plébániának, jelenleg fokozottabb mértékben meg van •17 ez az ok: a nép erős megnövekedése, e községek távolsága az anyaegyháztól, önálló körjegyzőség is alakult azóta Magyarszcrdahelyen. Tehát közigazgatási szempontból is, de főleg az iskolák miatt volna szükség lelkészre Magyarszerdahe-lyen. Lakáskérdést meg lehet ideiglenesen oldani, mert a körjegyzőségi épületben külön álló komplett lakás van, amit az illető hatóságok e célra szívesen átengednek. A leendő helyi káp-lámság fizetésére a zalaszentbalázsi plébános átengedi két községtől (Magyarszerdahely, Bocska) járó összes jövedelmét. Ugyané célra átengedné az alapító dr. Simon György prelátus-kanonok alapítványát és ehhéz a megyéspüspök úr is hozzájárult. A köztjég legnagvobb része örömmel fogadta a javaslatit, de a szegénységre és gaz- dasági viszonyok! való tekintettel a döntést egyelőre elhaUsztőttá. ékben a plébánia-templom kiil-eljésen átjavíttatott. A pali ni iintjj kegvúr végeztette a javí-őzetét teljesen lebontották cajj és hibás zsindelyeket ujjal sürgetésére ekkor kapott ítót. Az egész javítás 2-150 Az 1033-i : é seje és tetőze e társbirtokosság , n fásokat. A tem iloi a korhadt épül ?tfr pótolták. A p éb\' a templom vil ám P-be került. Lzt követre 1 renoválása és ki\' K no iái I3H-1 I[p3fl-ben a templom belsejének ;esiése, amit a liivek önként vállaltak. A témfilom kifestése 2000 P-be került, Laczkó Gyilla libaki festőművész végezte. A templom ben ejti ikjálása a festés után 1934. szeptember 8-án jherit végbe nagy iínnepiesség-gcl. Dr. Moss József kaposvári apát-plébános végezte nagy pajjii Segédlettel. F.z alkalomból több változást eszközölt a plébános a templomi szerek elrendezésiében. A keresztelő medencét (új sárgaréz fedést kapott) a főoltár mellől a szentélybe tette a szószékkel szemben. A gvón- tatószékeket a szentélyben a leckeoldalra — köztük a mennyezetet — tétette. Leszedette az ösz-szes rosszállapotban levő szentképeket, a zászlókat a kiskorosba vitette. A főoltár 0 új sárgaréz gyertyatartót. Jézus Szíve mellékoltára 4 drb. szintén új sárgaréz gyertyatartót kapott. A főoltárra Laczkó Gyula festőművész ajándékozta a gyertyatartókat. Szent Balázs püspök külön oltárt kapott Jézus szent szíve oltárával szemben. A missziós kereszt helyére, amelyet a templom külső falán helyeztünk el, Urunk színeváltozása nagy fali-festmény került, mert a legrégibb zalaszentbalázsi templom ennek tiszteletére volt be-nedikálva. A templom kifestése épen 150 évre történt építése után. A hívek rendkivid boldogok és büszkék szép, megújult templomukra. Káplánok. Még Ambrus Ferenc plébános idejében ad personam ///. Antal Lajos került Zalaszentbalázsra. 1Q10. október havában Kis-komáromba, onnét Kaposvárra került káplánnak. 1921. óta dabronyi plébános. Itt volt még Sapka Márton kápláni minőségben, de az tij plébános megérkezése után Somlyéivásárhelvre tették hasonló minőségben. 1922-től szentgyörgvvári plébános. Az új plébánossal majdnem egvidöben Krisch Emil jött káplánnak. Itt volt 1912. június haváig. 1925-től nemesvitai adminisztrátor, 1928-tól ugyanott plébános. Végit József 1912-től 1914. március 15-ig zalaszentbalázsi káplán, innét Sümegre kerül. Megszerzi a kánonjogi doktorátust, 1918-tól nemcsvidi plébános. Ugyanott meghalt. Zarka József csak 1913. november 20-ig volt itt káplán, innét Nagygannára kerül. 1925-től pakodi plébános, fíiricz János 1913. november 20-tól 1915. március 10-ig volt zalaszentbalázsi káplán, majd tábori lelkésznek hívták be. A háború után átment a szombathelyi egyházmegyébe, jelenleg 49. zalatárnoki plébános. Rusznyák Ferenc 1915. március 10-től november 24-ig zalaszentbalázsi káplán, utána tábori lelkész. 1921-ben tótvá-zsonyi, 1934-ben somogyhárságyi plébános, több katonai kitüntetés tulajdonosa. Ránéz János 1915. november 25-től 1916. december 3-ig, innét Németi! jfalura kerül hasbnló minőségben. 1930-tól adminisztrátor Csákányban, jelenleg Burgenlandiban lelkész. Áruló Mihály 1916. decembertől 1918. májusig, ekkor (Babócsára kerül káplánnak,. 1923-ban prefektusba Veszprémi Dávidikumban és hitoktató, 1925-től jihirosi plébános. ///. Kovács Imre 1918. május 7-jől 1022. január 19-ig káp- lán. Innét Siimégrff lenleg pacsai plélj július 22-ig volt iti kész volt. hl. Ro\\ 1925. július 1-ig vplt került hasonló , majd Kaposvárra kerül, je-ánbs. Bognár L. Pál 1922. káplán. Azelőtt amerikai lel-ác$ Imre 1922. július 22-től itt. Innét Törökkoppányba m nő légben, 1930-tól tekenyei adminisztrátor. f’.sái\'í’s Ignác 1925. július 1-től 1932. augusztusi 1(j-igjj Mint újmisés került Gel-sére káplánnak, iiInéit! áthelyezték Zalaszentba-lázsra, ahonnan S tmiyőszőlősre került hasonló minőségben. Je en egjí zalakoppányi adminisztrátor. Osztcrmanh Iktvgn 1932. augusztus 10-től 1933. május 18-ig. JlJjmisésként került Zalaszent-balázsra káplánnak1, innét Zalabérre dísponál-ták. Vörös László, 1933. május 18-tól 1934. július 18-ig. Ujmilésij Innét Galambokra, majd Nemesvidre helyezték!. Sulyok Jenő 1934. július 18-tól. Volt leseúcetomaji káplán, disponál-ták hasonló minőségben.7’1 Hitélet. Pbben a nagylkíterjedésű plébániában még a legjobb igyekezettel sem lehetett volna, sőt Káplánokra vonatkozó adatok részben feljegyzés, részben az 10\'11-iki veszprémi Sebcinati/mns után. 50 még most som lehet igazi, eredményes paszto-ráeiót végezni. Mát távolfekvő elég nagy község öt templomával és hat iskolájával tiil sok ahhoz, hogy egy plébános egy káplánnal meg tudjon birkózni feladataival. Innét van az, hogy már a zalaszentbalázsi plébánia megalapításakor Magyarszerdahelyet külön helyi káplánságnak szánták. Tehát már akkor szükségét érezték c nagy plébánia két részre osztásának, amikor még a pasztoráció — mint mondani szoktuk — gyermekcipőben járt. Menynyivel nagyobb szükség volna most erre, amikor a lelkipásztorok munkaköre százszorosára növekedett, amikor a pásztornak sokkal éberebbnek kell lenni, hogy híveit az ezerféle veszélytől oltalmazni és körében megtartani tudja. FI plébániának népe különben elég vallásos, szeret templomba járni, szentgyónását és áldozását évenkint legalább 2-szer elvégzi. Csak azokban a községekben vannak nagyobb hibák, amelyekben vagy nincsen templom, vagy nem tud híveivel sűrűbben érintkezni a lelkipásztor. A nép erkölcsi élete rossz lábon áll. Ha az anyakönyveket összehasonlítjuk, a következő szomorú eredményre jutunk. 1880-tól 1004-ig a születések száma 180 200 között ingadozik. 10ttó- tól napjainkig 112—160 között oly formán, hogy a születések száma állandóan lefelé tendál. Pedig mondhatnánk, ezekbén az időkben indult meg fokozottabban a hitélet. 1911-től már háromszor szolgáltatott ki a bérmálás szentsége Zalaszentbalázsou, holott azelőtt itt soha nem volt bérmálás. Ugyancsak két ízben volt 8 napos szent misszió és egy 3 napos rcnováció, ami azelőtt szintén nem volt. Megalakult a Rózsafüzér Társulat és külön a hajadonok társulata már 1013-ban. Megalakult a Szívgárda 1920-ben 98 taggal. Ugyanekkor család-felajánlás lézus D nyian. Az első szelt misszió 1921. március havában igen nagy erklrúénnyel zárult. Éveken keresztül meglátszott! a \'hatás és igen sok életgyónást végzett és riiéjgj avult. Mind eme indítások sem elégségesek. Igaz, hogy a világháború pusztításai is hatnak még napjainkig is, amit kezdetben, ami az erkölcsöket illeti, egészen másként reméltük; azután a nagy gazdasági lerongyolódottság és nem kis mértékben a rossz sajtó nagy elterjedettsége, amely ellen a kát. sajtó már elkésve vette fel a küzdelmet. Mert volt idő, amikor azt mondhatnám, gyerekjáték lett volna, egy túlerőben levő kát. sajtót megszervezni. Ekkor már kigyengüí-fiink, amikor végre beláttuk, hogy enélkül nem élhetünk. Egyetlen reményünk az Actio Catholica, amely még ugyan nagyon idegen az egyszerű konzervatív népiéi éktől, de minden reményünk meg vau, hogy lassan-lassau gyökeret ver és éreztelni fogja áldásos, átalakító hatását. ÖSt KöTTp^r ígvkanv^ |
